Konditerem után, ausztriai munka

fitness-485903_640Számos alkalommal rá kellett jönnöm arra, hogy én egy konditeremben vagyok recepciós, nem biztos, hogy kifizetődő lesz hosszú távon. Hogy mit is jelent ez pontosan? Szeretem a munkámat, nem is ezzel van a gond, és örülök is, hogy egyáltalán van, de az a kevéske pénz amit kapok, épp hogy csak az éhen halásra elég.

A megélhetés

Összességében azt gondolom, hogy nem keresek rosszul, de ha az ember egyedül él, mint ahogyan én is, és egyedül tartja fent magát, na ahhoz viszonyítva már annyira nem.

Amíg az ember nem él ebben a helyzetben, addig nem is gondol bele. Lehet, hogy ha valakivel beszélget, és azt mondja, hogy keresek 150.000 forintot, az milyen jól hangzik. Persze, mert mindjárt úgy gondolják, ha van két kereset, akkor az mennyire jó.

A lakás, amiben élek, a nagymamámé volt, szegény pár éve halt meg. A szüleimmel megbeszélve, beköltöztem a lakásba. Persze amennyi lehetőségem volt, felújítottam, és a szüleim, a barátaim is segítettek. Ha mondhatjuk így, szerencsétlenségben szerencsés voltam, mert így egy otthonhoz jutottam. Ebből kifolyólag, albérleti költségem nincsen, és hitelt sem kell fizetnem. Persze azért költségekkel jár attól függetlenül, hiszen van rezsi költség, sőt, tavaly szigetelték le a házat, és kaptunk új nyílászárókat is, ez viszont igen csak megterheli a közös költséget. Én szerencsés vagyok, mert kicsi a lakás, és m2 után kell fizetni, így azért elfogadható. De mi van azokkal, akinek van egy 70 m2 lakása? Na most nem irigylem őket.

Szóval a rezsin felül azért vannak még kiadások, hiszen úgy döntöttem tavaly, hogy beiratkozom főiskolára, és az is költségekkel jár, közben az utazás, a megélhetés, autóm nincsen, így busszal, tömegközlekedéssel közlekedek, így a legcélszerűbb a bérlet havonta, de ez sem kevés pénz. Szóval, mire mindent kifizetek, sok nem marad, és arra is kell gondolni, hogy mi van, ha valami tönkre megy, vagy eltörik, azt ki kell cserélni. Hálás lehetek a szüleimnek, mert mindig segítenek, ha tudnak.

A munkám

Másfél éve dolgozom itt, ebben a fitnesz teremben. Nem túl nagy hely, de pont elég arra, hogy ha valaki edzeni szeretne, kicsit mozogni, akkor azért elfér kényelmesen. Persze nem csak egy ember, mert akkor nem érné már meg.

Nem is igazán gondolkodnék azon, hogy elmenjek innen, ha nem egyedül élnék. A múltkor volt bent egy lány, aki időközönként szokott csak beugrani. Ritkán jön, de már megismerem. Volt időnk, így beszélgettünk pár szót, és akkor mesélte, hogy kint dolgozik külföldön. Igaz neki olyan munkája van, hogy 3 hétig kint dolgozik, aztán 2 hetet itthon van. Azért így más, mint hogy hirtelen kimész hónapokra.

Lehet, hogy én is jól járnék, ha keresnék egy ausztriai munkát magamnak, ha csak egy rövid időre is. Ha csak egy pár szezont lehúznék kint, abból teljesen fel tudnám újítani a lakást, mert a fürdőszobára, és a konyhára igen csak ráférne egy kis korszerűsítés, de a mostani fizetésemből ugye nem telik rá. A szüleimet sem kérhetem mindig, hogy segítsenek, hiszen nekik is kell élni, és fenntartani magukat. Sőt, lassan nekem kellene segíteni nekik, ha kell, de hát miből?

Mindenképpen elgondolkodom azon, hogy esetleg elvállaljak egy ausztriai munkát, és kicsit bebiztosítsam az anyagi helyzetemet.